A vércukorszint eltérése az egyik leggyakoribb a laboreltérések közül. Ennek oka lehet egyszerűen laborvizsgálat előtti étkezés-helytelen felkészülés, de a hátterében állhat ennél komolyabb ok, cukorbetegség is. A diabétesznek számos komoly szövődménye lehet, ám megfelelően beállított terápia és szigorú diéta mellett a cukorbetegséggel is teljes életet lehet élni. Fontos a minél korábbi diagnózis felállítása.

Vércukorszint

Miért fontos a vércukor?

Sejtjeink alapvető energiaforrása a glükóz, vagyis a szőlőcukor. A különböző ételekkel elfogyasztott szénhidrátok az emésztés során alkotóelemeikre bomlanak, és így kerülnek felszívódásra. Ennek megfelelően vércukorszintünk táplálkozásunk függvénye, melyet számos tényező befolyásol. A vércukorszint az egyik a leggyakoribb laboreltérések közül. Ennek oka lehet egyszerűen laborvizsgálat előtti étkezés-helytelen felkészülés, de a hátterében állhat ennél komolyabb ok, cukorbetegség is.

Hogyan történik a vizsgálat, mik a paraméterek?

Laborvizsgálatok során vérvétel után a szérumból mérünk cukorszintet, melynek normális éhgyomri értéke 4,0-5,6 mmol/L. 4 mmol alatt hipoglikémia áll fenn, melynek tünetei a verejtékezés, szédülés, szívdobogás érzés, ájulás. A hipoglikémia életveszélyes állapot, ha nem kerül rendezésre, kómával, halállal végződhet.
5,6-6,9 mmol/L között egy átmeneti állapotról beszélhetünk, az úgynevezett IFG (impaired fasting glucose), azaz károsodott éhgyomri vércukor szintről. Ha ez a jelenség áll fenn, az egyén hajlamos rá, hogy élete során cukorbetegség alakuljon ki.

Bármely random időpontban mért 7,0 vagy a feletti éhgyomri vércukorszint esetén cukorbetegség, más néven diabetes áll fenn.

Amennyiben valakinél felmerül a cukorbetegség gyanúja, cukorterheléses vizsgálaton (OGTT) ajánlott részt vennie. Erre a vizsgálatra szükség van várandósság során, károsodott éhgyomri vércukorszint esetén, valamint korábban mért kóros értékek esetén a vizsgálat évente ismétlendő. Ennek lényege, hogy 75g glükóz elfogyasztását követően két órával a mért vércukorérték 7,8 mmol/L alatt kell legyen.

A vércukorszint szabályozása: az Inzulin és a glükagon

A vércukorszintet alapvetően a hasnyálmirigy által termel hormonok, az inzulin és a glükagon szabályozza. A hasnyálmirigy béta sejtjei érzékelik az emelkedő vércukorszintet, mely hatására inzulint ürítenek a vérbe. A glükagon a hasnyálmirigy alfa sejtjeiben termelődik, ennek ingere a glükóz szint csökkenése. Éhezés során a glükagon termelése fokozódik, hatására a májból glikogént szabadul fel, ezzel energiát biztosítva a sejtek számára. Étkezés után a glükagon szintje csökken.  A vércukorszint fő szabályozói tehát az inzulin és a glükagon, de vércukorszint változást természetesen számos más hormonunk is eredményezhet.  Erre jó példa stresszhelyzetben az adrenalin, vagy a kortizol.

A diabetes fajtái 

1. 1-es típusú elsődleges (korábban inzulin dependens diabetes mellitus)

Autoimmun, vagy ismeretlen eredetű

2. 2-es típusú elsődleges

Nem inzulin dependens, az összes DM nagyjából 9o-95%-a,

3. Más specifikus

Genetikai hátterű, hasnyálmirigy más betegségeihez társuló, endokrin betegségekhez társuló vagy gyógyszer okozta diabetes formák.

4. Terhességi diabetes

A diabetes speciális fajtája, korábban egészséges nőkben, várandósság során jelentkezhet. Ezért is fontos a cukorterheléses vizsgálat a terhesség ideje alatt. A betegség alapját a várandósság során történő hormonális változások adják. Legtöbb esetben szülés után spontán rendeződik, de kb 40%-ban 10-15 év múlva 2-es típusú DM alakul ki.

Összességében legfontosabb az 1-es és a 2-es típusú diabétesszel kapcsolatban képben lennünk. Az 1-es típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigy béta sejtjeinek pusztulása miatt inzulinhiány áll fenn, ezért minden esetben inzulin pótlással kezelendő.

2-es típusú diabétesz esetén a sejtek cukor felvételével van gond, így ennek kezelése más módon zajlik. A diabétesz ezen formája általában lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki.

Életmódbeli megfontolások 

Károsodott cukoranyagcsere esetén az életmódra érdemes nagy figyelmet fordítani. A rendszeres, napi min. 30 perc fizikai aktivitás mellett, szigorú étrendbeli változásokat is szükséges bevezetni. A szénhidrát anyagcsere szempontjából a glikémiás indexszel (GI) fontos ismerkednünk. Ez egy olyan érték, ami 1oo-as skálán ábrázolja a különböző táplálékok vércukorszint-emelő hatását. Magas, közepes és alacsony glikémiás indexű csoportokat különböztethetünk meg. Cukorbetegség esetén leginkább az alacsony, illetve a közepes GI-szel rendelkező tápanyagokból érdemes egy változatos, jól megszerkesztett étrendet összeállítani.