A koleszterin az emberi és állati sejtek természetes építőeleme. Természetes előfordulása ellenére – ha sok van belőle – a vezető halálokként emlegetett betegségcsoport, az érelmeszesedés és a következetes kardiovaszkuláris megbetegedések egyik alapvető okaként említhető. Időben bevezetett, eredményes koleszterincsökkentő életvitel és kezelés esetén a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata csökken.

LDL, HDL és összkoleszterin. Mi mire jó, miért mérjük?

Bevezetés 

A koleszterin az emberi és állati sejtek természetes építőeleme. Mindemellett több elengedhetetlen funkciót is betölt. Ezekre jó példa, hogy a koleszterin az emberi szervezetben termelt számos hormon, illetve az epesavak alapanyaga.

A koleszterin egy részét a májban termeljük, más részét pedig a táplálékkal vesszük magunkhoz.

Természetes előfordulása ellenére – ha sok van belőle – a vezető halálokként emlegetett betegségcsoport, az érelmeszesedés és a következetes kardiovaszkuláris megbetegedések egyik alapvető okaként említhető.

A koleszterin pontos felépítése, előfordulása és szerepe 

Igazság szerint a koleszterin témát mint nagyobb csoport, a lipoproteinekkel (ún. zsírfehérjék) kell kezdeni. A lipoproteinek apoproteinekből és lipidekből (zsírokból) álló komplex molekulák, melyek a zsírok szállításában játszanak fontos szerepet. A lipoproteinek fő alkotóelemei a már említett apoproteinek és foszfolipidek mellett a trigliceridek és a koleszterin. Leegyszerűsítve az összes lipoprotein ezeknek a meghatározott arányú elegyéből tevődik össze.
Céljuk egyrészt a táplálékból felszívódó zsírok sejthez szállítása, a máj által termelt zsírok sejthez szállítása, valamint a zsírokat a sejtek felől a májba szállítása. A máj képes a felesleges zsírokat epesavak és koleszterin formájában az epenedvvel üríteni. A kiürítési folyamatot a májhoz visszajutó mennyiség szabályozza. Az epesavak és a koleszterin egy része képes a bélrendszerből visszaszívódni, ez a jelenség a koleszterin és epesavkötő gyanták hatásmechanizmusának alapját adja.

A koleszterin az emberi és állati sejtekben a sejtmembránok elengedhetetlen alkotóeleme. A membránon belül receptorok kapcsolódnak hozzá, mint a téglák az épület alapjához. Ennek köszönhetően a sejtek közötti kommunikációban ily módon is elengedhetetlen szerepe van. Az emberi szervezet a koleszterint használja szteroid hormonok szintézisére, mint például a tesztoszteron, progeszteron, de többek között a só-víz háztartást szabályozó ún. mineralokortikoid hormonok vázszerkezetét szintén a koleszterin adja. Mindemellett a zsírok fontos energiaforrások a sejtek számára.

Elmondható tehát, hogy a koleszterin elengedhetetlen az emberi szervezet számára, a probléma akkor áll fenn, ha túl sok van belőle.

A laborvizsgálatok során mért egyes lipoproteinek között is különbséget kell, hogy tegyünk. A HDL, a köztudatban ’jó koleszterin’ az LDL pedig a ’rossz koleszterin’. Ez nagyrészt fedi is a valóságot és úgy kell elképzelni, hogy az LDL koleszterin felépítése hasonló, mint egy sündisznó, amely képes elakadni az érfalakban, ott lerakódni, növelve az érelzáródások esélyét. Ezen túl remek talajt biztosít a vérrögök képződéséhez, valamint instabil plakk esetén saját maga is képes megrepedni, és a vérárammal sodródva elzáródásokat képezni. A HDL koleszterint inkább úgy érdemes elképzelni, mint egy mikroszkopikus szeder, ami szinte végig gurul az erekben, lerakódásra sokkal kevésbé hajlamos.

Mit is mérünk pontosan? 

A laborvizsgálatok során leggyakrabban LDL (low density, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein), HDL (high density, azaz nagy sűrűségű lipoprotein), triglicerid (TG) és összkoleszterint mérünk. A laborok határértékei között lehetnek eltérések, de a paraméterek leggyakrabban a táblázatban olvashatóak szerint alakulnak. Egyes megbetegedések a célértékeket szintén befolyásolhatják.

Kevesebb pörkölt, több mozgás

Magas koleszterinszint esetén először is életmódbeli változásokat javasolunk. Rendkívül fontos a testmozgás. A WHO ajánlásai szerint átlagosan napi 30 perc fizikai aktivitás, valamint a szigorú étrend betartása elengedhetetlen. Sajnos elmondható, hogy a magyaros diéta nem kedvez a koleszterinszintnek. Magas laborértékek esetén a zsírszegény, főleg a telített zsírsavaktól (sertés és egyéb zsírok, tojássárgája, majonéz) mentes diéta betartása ajánlott. Ezek helyett telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak (hal, olívaolaj, tökmagolaj) fogyasztása kifejezetten előnyös lehet az LDL koleszterinre nézve. A zsírok és olajak mellett a sovány húsok, elnyújtott felszívódású gabonák és a fokozott rostfogyasztás ajánlott. Bizonyítottan koleszterincsökkentő hatással bír a mértékkel fogyasztott, jó minőségű vörösbor is.

Amennyiben az életmódbeli terápiák bevezetése korlátozott sikereket ér el, gyógyszeres kezelés bevezetése szükséges. Ezt bármely orvos kezdeményezheti.

Milyen életminőségbeli javulást várunk tőle? 

Időben bevezetett, eredményes koleszterincsökkentő életvitel és kezelés esetén mind az akut, mind a krónikus kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata csökken. A magyarországi halálozások nagyjából feléért a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, ezért is rendkívül fontos a koleszterinszintre kellő figyelmet fordítani.
Mikor érdemes elvégezni a vizsgálatot?
A koleszterinszint eltérés az egyik leggyakoribb laboreredmények közé tartozik. Legtöbbször egy általános laborvizsgálat részét képezi, mégis érdemes külön elvégeztetni 40 éves kor felett, illetve, ha a családban előfordult iszkémiás szívbetegség, szívinfarktus, sztrók, vagy egyéb érbetegség. Az öröklődő anyagcsere betegségek között több is magas koleszterinszinttel jár.

Hogy zajlik a vizsgálat?

Rendelőnkbe érkezés és a recepción történő regisztráció után ügyfeleinket az időpontjuk szerint szólítjuk a vizsgálóba. Ezután vérvétel következik. A vizsgálatok elkészülési idejétől függően, amint lehetséges az eredményekről a Pácienseinket e-mailben értesítjük.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

Laboratóriumi vizsgálat esetén, ha vércukorszintet is mérünk érdemes, éhgyomorral, vagy étkezés után kb. 2,5-3 órával érkezni. Az előző 1-2 napban és aznap fordítson kifejezett figyelmet az elegendő folyadékfogyasztásra, ami napi 2-2,5 liter víz legyen, és ne pedig cukrozott üdítőital. Az elegendő folyadékbevitel megkönnyíti a laborvizsgálathoz szükséges vérvételt.

Amennyiben felmerül gyógyszeres terápia szükségessége belgyógyász kollégánk felkeresését javasoljuk.

Források:
https://www.who.int/

Székely Miklós, Kórélettani alapok – Medicina Könyvkiadó 2013.